Az EU-ban garantált ár nincs, Magyarországon viszont van, aminek tartalma a következő: az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70 %-át el nem érő, jogszabályban megállapított olyan minimum ár, amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott mennyiségi és minőségi termék felvásárlására kötelezettséget vállal.

Az összehasonlításból jól látható, hogy az EU árrendszerei a Római Szerződés agrárfejezete célrendszerének megvalósításaként a termelők jövedelmének biztosítását és a kiegyensúlyozott árviszonyokat szolgálják. Ezzel szemben a magyar irányár csak egy árstatisztikai terminológiát jelent, az áringadozások középpontja minden állami intézkedési kötelezettség nélkül.

Rendszerében a magyar garantált ár felelne meg az uniós intervenciós árnak, azonban az mértékében az EU által is szorgalmazott gabona rendtartásnál nem árjövedelmet biztosít , hanem ár letörő funkciójú . A magyar törvény ugyanis kimondja, hogy ez az ár nem lehet több, mint az átlagos önköltség 70 %-a. A garantált ár a 2000. évi termésű étkezési búzára 16 ezer Ft/to, takarmánykukoricára 14 ezer Ft/to. Ez az árszint arra ösztönzi a kereskedőket, hogy ahhoz közeli áron, vagyis a termelőknek veszteségeket okozó értéken kössék meg a szerződéseket. Ezzel szemben az EU intervenciós ára – miként arra utaltunk -, nyereséget biztosít.

A magyar agrárrendtartás árszabályozási alkalmatlanságát bizonyítja az is, hogy az 1999-ben felhasznált 62 Md Ft agrárpiaci támogatás ellenére mintegy 50 Md Ft-tal nőtt a mezőgazdasági termelők árvesztesége. 2000-ben ugyanakkor enyhe keresleti pozíció mellett 20 %-kal nőttek a mezőgazdasági termelői árak, ami a fogyasztói árakat is a lakosság részére érzékeny mértékben növelte.

A Magyar Agrárkamara 1999-től erőteljesen szorgalmazta az EU – elsősorban gabonarendtartási – rendszerének átvételét. A tartósan negatív agrártendenciák megfordítására az Agrárgazdasági Tanács 2000. október 6-i ülésén is megfogalmazódott az igény, hogy “ Már 2001-ben meg kell kezdeni az EU rendtartási szabályok átvételét és alkalmazását”.

Ezek a törekvések tehát most már együtt fogalmazódnak meg az EU ország-értékelésében, az Agrárgazdasági Tanácsban, és a Magyar Agrárkamarában. Megvalósításuk a magyar lakosságnak is érdeke, és egyben lehetőséget biztosít arra is, hogy a magyar agrártermelők ne példákon gyakorolják az EU bonyolult szabályait, hanem minél előbb a gyakorlatban tegyék azt.

2.) Az Országértékelés mezőgazdasági fejezete a mezőgazdasági foglalkoztatottakkal kapcsolatosan három lényeges adatot tartalmaz. Ezek a következők;

• “A mezőgazdaságban dolgozók a foglalkoztatott népesség 7,1 %-át teszik ki.”

• “2000-ben a mezőgazdasági szektorban majdnem 960 ezer egyéni gazdaság és 8200 gazdasági működik.”

• “A termelők regisztrálásának bezetését követően, amely a mezőgazdasági támogatásokban való részesülés feltétele, hozzávetőleg a termelők 80 %-a jelentkezett be.”